Az emberiség mindig is töretlen kíváncsisággal fürkészte az égboltot, próbálta feltérképezni a távoli csillagrendszereket. Ehhez a 21. században minden korábbinál korszerűbb technológia áll rendelkezésünkre.
A James Webb űrteleszkóp még csak tavaly nyár óta küldi lélegzetelállító felvételeit az űrből, de már az utódján dolgoznak a tudósok. A még fejlettebb eszköz a Nancy Grace Roman űrteleszkóp nevet viseli, melyet a Hubble-projekten is dolgozó amerikai csillagásznőről neveztek el.
A Nancy Grace Roman űrteleszkóp új korszakot nyit a csillagászatban, hiszen minden korábban indított NASA-missziónál több adatot fog gyűjteni, amivel megkísérel választ adni néhány asztrofizikával kapcsolatos kérdésre. Az a tény, hogy erre lesz képes a James Webb-teleszkóp utódja, egyértelműen mutatja a projekt fontosságát. Habár a küldetést a NASA vezeti, az Európai Űrügynökség (ESA) is hozzájárul a misszióhoz, mégpedig technológiával és szakértelemmel. Cserébe pedig az ESA is hozzáférést kap majd ahhoz a temérdek mennyiségű adathoz, amelyet a küldetés fog szolgáltatni.