Ha olvasásról van szó, akkor elsőre általában mindenkinek a regények szoktak beugrani, és igen kevesen gondolnak a versekre, pedig ezek segítségével legalább annyira, ha még sokkal inkább művelhetjük magunkat.
A Wirth Imre Úgy járkálsz mintha lenne otthon című kötet verseinek beszélője emlékei között keresgél: egy éjszaka kínlódásainak, egy kórházi tartózkodásnak, a lánya felnövésének és a szerelem mulandóságának érzeteit rögzíti.
Wirth Imre új kötetében egészen közel megy a fájdalomhoz és a szenvedésben felsejlő szépséghez: a sötét, kétségbeesett pillanatok mikrotörténéseiben megmutatkozó transzcendenst láttatja. Finom hang párosul kíméletlen őszinteséggel. A sérülékenység felvállasának ereje hatja át e szívbe markoló, megrendítő szövegeket, így nem csupán művelődhetünk, de a lelkünket és szépérzékünket is fejleszthetjük, formálhatjuk versei olvasása során.
