A franciaországi Lille városának történetét vizsgálva szembeötlő párhuzamok fedezhetők fel számos magyar település fejlődési útjával. A nyolcvanas évek elején a város súlyos strukturális válsággal nézett szembe, miután az ipar és a bányászat összeomlott. A kilábalás kulcsa az integrált városfejlesztésben rejlett, amely a helyi gazdaság újjáélesztésével párhuzamosan valósult meg.
Nathan Starkman, a lille-i városközösség városrendezési ügynökségének igazgatója, aki francia urbanisztikai nagydíjjal is kitüntetett szakember, 2010 áprilisában Budapesten tartott előadást a sikeres átalakulás tapasztalatairól. Az előadás különösen időszerű volt a magyar szakemberek számára, hiszen a hazai városok több esetben hasonló kihívásokkal küzdenek.
A lille-i modell egyik legfontosabb sajátossága, hogy a városrendezési ügynökség működési köre messze túlmutat egyetlen település közigazgatási határain. Az egész agglomerációt átfogja, amely városközösségbe szerveződve egészen a belga határig húzódik. Ez a területi megközelítés lehetővé teszi a fejlesztési lehetőségek valóban integrált kezelését.
Az integrált szemlélet azt jelenti, hogy a városfejlesztési döntések során egyidejűleg veszik figyelembe a műszaki, pénzügyi és piaci szempontokat a társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőkkel együtt. Ez a komplex megközelítés vezetett olyan sokrétű eredményekhez, amelyek különböző területeken egyaránt sikeresnek bizonyultak.
A gyakorlati megvalósítások széles skálája mutatja az alkalmazott módszertan rugalmasságát. A városközponti rehabilitációs projektek mellett korszerű vegyes településközponti funkciójú új városrészek alakultak ki, amelyek különböző használati módokat ötvöznek egyetlen térségben. Emellett high tech technológiai parkok, az úgynevezett kiválósági pólusok is létrejöttek, amelyek versenyképes termékek előállításával járulnak hozzá a helyi gazdaság megerősítéséhez.
Az új lakóterületek kialakítása és számos közcélú létesítmény megépítése tovább gazdagította a város arculatát. Ezek a beruházások mind a városrendezési ügynökség alapos előkészítő munkájának eredményei, amely biztosította a projektek koherenciáját és fenntarthatóságát.
Ma Lille Franciaország egyik dinamikusan fejlődő regionális központja, amely sikeresen hagyott maga mögött minden korábbi strukturális problémát. A város példája bizonyítja, hogy a megfelelő módszertan, szervezeti struktúra, jogi háttér és finanszírozási eszköztár alkalmazásával a legmélyebb válságból is ki lehet lábalni.
Starkman budapesti látogatása során nemcsak a Műszaki Egyetemen osztotta meg tapasztalatait, hanem a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési Szakállamtitkárságán is részletesen bemutatta a tervezés és megvalósítás koherens módszertanát. A program megszervezése a budapesti Francia Intézet érdeme volt, amely szoros szakmai együttműködésben dolgozott több hazai szervezettel.
A lille-i példa tanulságai különösen értékesek lehetnek a hazai urbanisták és döntéshozók számára, hiszen konkrét, működő megoldásokat kínál olyan kihívásokra, amelyekkel magyar városok is szembesülnek napjainkban.
