A hátrányos helyzetű térségek fejlesztése kulcsfontosságú feladat minden ország regionális politikájában, és Magyarország sem kivétel ez alól. A strukturális problémákkal küzdő kistérségek esetében átfogó, komplex tervezésre van szükség, amely messze túlmutat az egyszerű beruházási listákon. Ilyen térségi megközelítést testesít meg a bátonyterenyei kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja is, amely példaértékű lehet más, hasonló helyzetben lévő térségek számára.
A program 2003 júliusában került kidolgozásra, a kistérségi társulás megbízásából készült dokumentum első része a stratégiai alapvetést tartalmazta. A tervezés nem légüres térben történt, hanem szervesen kapcsolódott a korábbi, nagyobb léptékű területfejlesztési koncepciókhoz. A Losonc – Salgótarján Urbanisztikai Tanulmányterv megállapításait vitte tovább és részletezte a helyi viszonyokra alkalmazva.
A stratégiai dokumentum alapos helyzetfeltárással indult. A demográfiai jellemzők és az emberi erőforrások vizsgálata mellett a településhálózat szerkezete is górcső alá került. Nem maradhatott ki a közlekedési és műszaki infrastruktúra állapotának értékelése sem, hiszen ezek alapvető feltételei a gazdasági fejlődésnek.
A környezeti szempontok figyelembevétele szintén hangsúlyos szerepet kapott a tervezési folyamatban. A környezet-, természet- és tájvédelem kérdésköre napjainkban talán még fontosabbá vált, mint két évtizeddel ezelőtt volt, így ennek korabeli beépítése a stratégiába előrelátó szemléletet mutat. A gazdasági helyzet elemzése természetesen szintén nélkülözhetetlen volt a reális célkitűzések megfogalmazásához.
A helyzetfeltárást követően a tervezők megvizsgálták azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják a térség jövőbeli fejlődését. Ez nem csupán a meglévő adottságok leltárát jelentette, hanem a lehetséges fejlődési irányok feltárását is. Különböző forgatókönyvek kidolgozására került sor, amelyek prognosztizálható jövőképeket vázoltak fel a térség számára.
A stratégiai célok megfogalmazása a tervezési munka gerincét alkotta. Ezek a célok hosszú távú iránymutatást adtak a kistérség fejlesztéséhez, és konkrét térbeli vetületük is megjelent a készült fejlesztési tervben. Az 1:100000 léptékű stratégiai fejlesztési terv térképi formában is megjeleníti azokat a kiemelt területeket és fejlesztési irányokat, amelyek mentén a térség felzárkózása megvalósulhat.
A komplex programban kiemelt figyelmet kapott Bátonyterenye városközpontjának rehabilitációja és fejlesztése. Ez nem véletlen, hiszen a kistérség központi településének megerősítése kisugárzó hatással lehet a környező települések fejlődésére is. A várost övező kisebb települések lakói gyakran igénybe veszik a központ szolgáltatásait, így annak fejlesztése az egész térség számára előnyös.
Az ilyen átfogó stratégiai dokumentumok értéke túlmutat a pillanatnyilag rendelkezésre álló források elosztásán. Hosszú távú látásmódot nyújtanak, koordinációs keretet biztosítanak a különböző szereplők számára, és segítenek elkerülni az elszigetelt, egymással nem kompatibilis fejlesztéseket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a térségek képesek sikeres fejlődési pályára állni, amelyek rendelkeznek ilyen megalapozott, komplex fejlesztési koncepcióval.
